És képzeljétek – annak ellenére, hogy mindenki alváshiányra panaszkodik – egy felmérés szerint egyre több felnőtt alszik naponta több mint kilenc órát. Az Egyesült Államokban lezajlott kutatás az American Journal of Epidemiology című folyóiratban jelent meg.

Kiderült, hogy amíg 1985-ben a melósok 28 százaléka aludt több mint 9 órát, ez az arány 2007-re már 37 százalékra nőtt. És azóta is csak növekszik.

Ugyanis a napi hat óránál kevesebbet alvók aránya az 1985-ös 11 százalékról 9 százalékra csökkent 2007-re. És hogy ez mit jelent? Hát azt, hogy az alváshiányos társadalom helyett lassan túlalvó társadalomról beszélhetünk.

De mit okoz a túl sok alvás?

A kutatások azt mutatják, hogy a napi kilenc óránál több alvás felnőttek esetében a szívbetegség, a gondolkodási zavarok és a korai halálozás megnövekedett kockázatával hozható összefüggésbe.

A Sydney Egyetem közvélemény-kutatása 10 országban vizsgálta az alvási szokásokat. Az eredmények azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban a válaszadók körülbelül 1,5-szer nagyobb valószínűséggel válaszolták azt, hogy kilenc óránál többet alszanak naponta, és 15 százalékkal kisebb valószínűséggel válaszolták azt, hogy napi hat óránál kevesebbet alszanak,  mint 1985-ben.

Érdemes viszont a visszájáról megnézni a dolgot – a depresszió egyik tünete például (az álmatlanság mellett) a túlalvás. De ha nem ezért alszod szanaszét magad, akkor sincs ám minden feltétlenül rendben:

– Növeli a szívbetegségek kockázatát

– Növeli a cukorbetegség kockázatát

– Súlyproblémákat okozhat

A Coloradói Egyetem és a bostoni Brigham and Women’s Hospital női klinika munkatársai körében készítetek egy kutatást, 32 470 nőt kérdeztek meg a napirendjéről és a közérzetéről.

Ki korán kel, tényleg aranyat lel

Olyan nőket vontak be a kutatásba, akiknek hasonlóak voltak a munkakörülményeik, a munkarendjük, hasonló jellegű munkát végeztek, nagyjából azonos stressz mellett. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen a vizsgált személyek bioritmusa, mikor vannak leginkább a topon, mikor fáradtak. Ezen belül is kiemelten fontos volt, ki mikor fekszik le aludni, és mikor ébred.

Az eredmények alapján a résztvevők 37 százaléka koránkelőnek, 10 százaléka pedig éjszakai bagolynak vallotta magát, a többiek pedig átlagos napirendet követnek. Azok, akik korán kezdik a napot, jóval kisebb eséllyel szenvednek lelki betegségekben, például depresszióban. Akik viszont éjszakai baglyok, vagyis akkor aktívak, sokkal valószínűbb, hogy depressziósok lesznek. Vagyis a depresszió oka nem elsősorban az életmód, sokkal inkább a napirend – vonta le a következtetést a kutatás vezetője, Céline Vetter.