Új neked a startup, mint fogalom, és gyorsan képbe szeretnél kerülni? Itt egy startup gyorstalpaló!

Mit jelent az, hogy startup?

Jellemzően olyan cég, cégkezdemény vagy csoportosulás, ami kicsiben indul, világméretűvé szeretne válni, egy újszerű ötletet dolgozva ki, és ahol a termékfejlesztés párhuzamosan zajlik az üzleti modell fejlesztésével. Egy másik népszerű definíció szerint: olyan ideiglenes projekt/csapat, ami egy nagyra nőni képes üzleti lehetőséget kutat, jellemzően úgy, hogy kicsiben megcsinálja és teszteli a piacon, majd tőkét von be a növekedéshez.
A startup világ egy színes, állandóan változásban levő szféra; kőbe vésett szabályai nincsenek, az alábbiakat maximum iránymutatásként-tanácsként érdemes olvasni.

Mi kell egy sikeres startuphoz Magyarországon?

1. Egy jó (de legalább jóvá fejleszthető) ötlet
2. Egy jó csapat (legalább egy szakember és egy üzletember)
3. Lelkesedés és kitartás
4. Alapítói tőkebefektetés (saját zseb, család, barátok, kisebb “seed” programok stb., kb. 1-5 MFt) vagy egyénileg befektetett termelő munka
5. Ötlet kidolgozása és működő prototípus elkészítése szép csendben
6. Óriási bevétel vagy némi kezdeti tőkebefektetés (üzleti angyaltól vagy nagyobb “seed” programtól, itthon kb. 10-50 MFt), hogy a prototípus eljusson a végtermék állapotba ill. képes legyen önmagát eltartani a bevételeiből
7. Flexibilitás és nyitottság, hogy az ember észrevegye, ha pl. a piaci visszajelzések miatt módosítani kell az ötleten
8. Kedvező piaci visszajelzések a működő prototípussal vagy végtermékkel kapcsolatban
9. Óriási bevétel vagy kockázati tőke (VC, “venture capital”, itthon kb. 100-300 MFt), hogy a már működő vállalat és a termék növekedjen
10. Kiszállási stratégia, hogy a tipikusan pár évre befektető VC a pénzét és a várt hasznát megkapja (felvásárlással, stb.)

Ismétlem: nincsenek kőbe vésett szabályok, igyekeztem az általánosan elfogadottakra szorítkozni.

Mi a “prototípus”?

Nincs olyan, hogy “pontosan”, mindenki mást ért alatta. Újabban népszerű megközelítés ezzel kapcsolatban a “minimális elégséges termék”, a minimum viable product, bővebben ezen az oldalon.

Az alapkoncepció az, hogy mielőtt legyártjuk a terméket, a piacot teszteljük egy részleges/hiányos funkcionalitású változattal.

Miért hallani ritkán sikeres magyar startupokról?

Több oka van; leginkább azért, mert a startupok nagyban gondolkodnak, a magyar piac viszont kicsi, így keveset foglalkoznak az itthoni PR-ozással.

Azt is jó tudni, hogy a startupok többsége elbukik. A startup világban a bukás önmagában nem szégyen, ha tanul belőle az ember. Az esélyek amúgy sem jók, mivel a projektek itt kockázatosak: sem a termék, sem a piaca nem adott előre, sok múlik a kivitelezésen és a szerencsén is. Emellett Magyarországon nem mindenki számára elérhető 1-5 MFt szabadon eltapsolható indulótőke, ez erős szűrőt jelent: hiába vannak jó ötletek, ha nincs pénz a munka elkezdésére, a prototípus kialakítására. A közelmúltban megjelent inkubátorházak, seed vállalatok és állami kezdeményezések lényeges változást eddig nem hoztak, remélhetőleg a helyzet évről évre javul.

Milyen startupok vannak itthon?

Vannak sikeres, jól működő magyar vagy magyar eredetű startup cégek itthon, pl.:

• Prezi: Flash-alapú, internetes prezentációkészítő szoftver
• Ustream: internetes videostreaming szolgáltató
• LogMeIn: távoli elérést és csoportmunkát támogató szoftvercsomag

Mindegyik kicsiben indult, és ma már kockázati tőkéből fejlesztenek.

Pár olyan hazai vagy magyar vonatkozású startup, melyek már a sikeres exiten (kiszálláson) is túl vannak:

• IndexTools: webanalitikai szoftver; 2000-ben kezdték el a projektet, 2008-ban a Yahoo felvásárolta a céget
• stock.xchng: fotóillusztrációkat áruló portál; 2001-ben indították az oldalt, 2009-ben végül a piacvezető Getty Images vásárolta fel őket
• Iwiw: a híres(-hírhedt) magyar közösségi oldal; 2002-ben indult, 2006-ban vette meg a Magyar Telekom
• reMail: egy külföldön élő magyar srác startupja, 2009-ben inkubálta a Y Combinator seed alap, 2010-ben vásárolta fel (és zárta be) a Google